Tömör vagy rétegelt svédpadló? Az egyik időzített bomba!
Mikor a Mátraparkett 2013-ban megjelent a rétegelt svédpadlóval, elsősorban azért tette, hogy a padlófűtétes ingatlanokra is legyen egyfajta megoldásuk. Nagyon leegyszerűsítve a dolgokat, padlófűtés mellé csak rétegelt svédpadló, minden más esetben mind a rétegelt, mind a tömör svédpadló a jó választás.
Nos, ha csak ennyi lenne a dologban, kár lenne egy külön cikkben foglalkoznunk ezzel a kérdéssel. Mert ennél azért többről van szó. Sok esetben a tömör svédpadló egy időzített bomba is lehet.
A tömör és a rétegelt svédpadló között amellett, hogy az egyik rakható padlófűtésre, még egy igen jelentős különbség is van. A rétegelt svédpadló 70%-kal oldja a környezeti hatások keltette belső feszültséget, kevésbé dilatál.
Vagyis, ha a lakás páratartalmának változása miatt megváltozik a svédpadló egyensúlyi nedvességtartalma, ami feszültséget okoz a fa belsejében, megnövelve annak térfogatát, akkor a rétegelt svédpadlóknál ez a feszültség csak 30%-ban tud érvényesülni a tömör svédpadlóhoz képest.
Miért fontos a svédpadló dilatációja?
Mert itt iszonyatos erőről beszélünk. A nyarak egyre esősebbek, párásabbak, a lakások pedig egyre jobban le vannak szigetelve. Egy lakás ideális páratartalma, amiben a svédpadló még jól érzi magát 40-60%,de egy lakásban átlag 50-60% szokott lenni. Attól függően, hogy az adott lakás, ház, hol helyezkedik el, és milyen trópusi a nyár (sok esővel), ez az érték könnyen felkúszhat 70%-ra is, ami ha tartós (>2-3 nap), akkor máris megváltoztatja a svédpadló nedvességtartalmát, ami magával hozza a térfogatváltozást, és a feszültséget.
Ideális esetben nincs is ezzel gond, mert a dilatációs hézag azért van, hogy erre a térfogatváltozásra legyen helye a svédpadlónak. A baj akkor van, ha alacsony az aljzatbeton szakítószilárdsága. Egy hirtelen jött pára, olyan feszültséget okoz a svédpadlóban, hogy egy régebbi építésű házban, lakásban képes magát betonnal együtt feltépni.
Sajnos nagyon sok precedens volt erre az elmúlt években. Túl sok ahhoz, hogy ezzel ne foglalkozzunk.
Párásabb térségben, régebbi építésű, leszigetelt lakásban a rétegelt svédpadló lényegesen jobb választás, míg egy tömör svédpadló ilyen esetben egy igazi időzített-bomba lenne. 15-20.000 Ft-os parkettát, aminek a lerakási költségei sem piskóta, nem érdemes kockáztatni egy kétes állapotú beton miatt.
Mi jobban preferáljuk a rétegelt svédpadlót, és szívesebben ajánljuk a tömör helyett, különösen a fenti esetekben. A párára nagyon oda kell figyelni svédpadló esetén, amire egyre nehezebb a túl hermetikus szigetelés, és az egyre párásabb nyár végett.
Ha mindenképp ragaszkodsz a tömör svédpadlóhoz, de nem mersz a betonra esküdni, vagy rakasd a svédpadlót osb-s aljzatra, vagy minimum szerezz be egy automata páraszint szabályzót.
Persze a rétegelt felépítése miatt a rétegelt svédpadlónak a felső tömörfa koptatórétege kisebb (3,5-4 mm), szemben a tömörfa 9-10 mm-ével, ami utóbbinál magasabb élettartamot eredményezhet (100 év – rétegelt 40 év), ami befolyásolhatja a döntést, de a tapasztalat az, hogy 40 vagy 100 év már annyira nem számít az embereknek.
Úsztatott rakással nem állna fenn a bejegyzésben leírt probléma, mégsem nagyon látom, hogy ilyet csinálnának. Miért?
Kedves István!
Félig igazat adok neked. Nemrég raktunk le növényi rost alapú alátétre úsztatva, csapragasztással bambusz padlót. A baj az, hogy ügyfél oldalon ellenőrizhetetlen játékszabályokat kell betartani, különben széteshet a rendszer. Ez viszont kivitelezői oldalon nagyon rizikós. Már így is mindenki a parkettáson akar elverni mindent (ügyfél, forgalmazó, gyár), mert a saját felelősségét senki nem akarja vállalni. A parkettás a nagyobb biztonságot adó megoldás felé megy el, és az most még a teljes ragasztás. Csak kiemelt ügyfélnél vállalható a csapragasztás, biztos körülmények között.
A rétegelt svédpadlóval jobban csökkenthető a rizikó, főleg az ügyfél párával kapcsolatos saját felelőssége. Sajnos abba az irányba megy el az időjárás, és a hermetikus szigetelések trendje, hogy a páraváltozás egyre több gondot fog okozni, ami ugyebár eléggé észrevehetetlen, és utólag nehezen ellenőrizhető.
Üdv,
2Jepetto
Kedves Jepetto!
A Duna-partra szeretnénk költözni, ott szeretnénk egy házat felújítani.
Két kérdésem lenne:
Két szobában is van talán hajópadló, (még csak egyszer láttam, most zajlik az adásvétel előkészítése), szerintetek ha jó állapotú, de nem jó helyen van, megmenthető?
Az én szerelmem a svédpadló, a Duna-parti párás környezetbe lerakható? Ajánljátok?
Előre is köszönöm!
Üdv, Judit