• október

    25

    2022
  • 294
  • 0

Szintkülönbségek áthidalása – betonozás nélkül

Új építésű lakásoknál, házaknál nagyon-nagyon ritka, de szakaszos felújításon átesett ingatlanoknál annál gyakoribb, hogy helyiségek között szintkülönbségek keletkeznek a korábbi burkolatok el (nem) bontásából.Gondolok arra, hogy felújítjuk a konyhát, és az előszobát, amit szintbe hozunk a szobákkal, majd 2 év után úgy döntünk, hogy lecseréljük a szoba burkolatát, de a régi elbontása után vesszük észre, hogy a kinézett új burkolat, ha “simán” lekerül az aljzatra, akkor szintkülönbség keletkezik a helyiségek között. Vagy azért mert a korábbi burkolat jóval vastagabb, vagy mert már eleve az alatt is olyan szerkezet van, amit bontani kell. Felmerül a kérdés, hogy mit lehet kezdeni ilyenkor a szintkülönbséggel.

Ebben a cikkben azt vesszük végig, hogy különböző szintkülönbségek esetén mivel lehet, és egyébként mivel érdemes áthidalni a szinteket, és ezeknek milyen előnyük és hátrányuk van. Gondolom nem árulok el nagy titkot, ha azt már most megjegyzem, hogy minél kisebb a szintkülönbség, annál egyszerűbb dolgunk van.

Csak egy megjegyzés: Most azzal nem fogunk kalkulálni, hogy mennyit lehet a szintkülönbségből elvenni, ha vastagabb melegburkolatot választ az ember. Csak azzal fogunk foglalkozni, ami a melegburkolat mellett megmaradna, mint szintkülönbség.

Szintkülönbség áthidalása:

3 – 14 mm szintkülönbség áthidalása:
Ragasztással lekerülő melegburkolatok esetén ezt a szintkülönbséget csak aljzatöntéssel lehet jól áthidalni. Mivel melegburkolat tipustól függően változik a ragasztóágy vastagsága, így pontos öntési vastagságot nem fogok tudni jelen esetben mondani. De talán nem is ez a lényeg. Ha ki van öntve jól az aljzat, akkor azzal ez a 10 mm – ragasztóvastagság műszakilag is teljesen korrektül áthidalható. Külön szeretném kihangsúlyozni, hogy ragasztott parkettáknál érdemes megvizsgálni a kiönteni szánt fogadóaljzat hordképességét. Ragasztott parkettáknál az 1.5N el kell tudnunk érni. Egy snicceres karcteszt kb csak 1 N-ig megbízható.

Ha úsztatott padlót kell letenni, akkor is választhatjuk a kiöntést, de alacsonyabb rétegvastagságot kell majd készíteni, mert az úsztatott padlók alá különböző alátéteket kell/lehet rakni. A laminált padló alatt akár 5 mm-es is lehet az alátét vastagsága, de több más melegburkolatnál (pl:lvt,spc) legtöbb esetben ez 2-3 mm. Az öntés + alátét egy jó kombináció 10 mm áthidalására. De 1 mm öntés + 2 mm alátétegyüttessel 3 mm emelésére is van lehetőség.

Mit tehetünk akkor, ha nem akarunk alzatot önteni 10-12 mm vastagságban, egyébként jó az aljzat akár burkolható minőségű is, de át akarjuk hidalni ezt a 10-12 mm-t. Ilyen esetben az aljzatra ragaszthatunk OSB lapokat is. Erről a megoldásról fog szólni a következő szint, ahol már inkább ez a megoldás fog dominálni.

15 mm – 35 mm szintkülönbség áthidalása:
Ez a szint még bőven az a kategória, ahol választhatjuk az öntés+alátét megoldást. De ilyenkor már felmerül a kérdés, hogy meg tudjuk-e finanszírozni 15-28 mm kiöntést, vagy épp akarjuk-e ennyivel terhelni az aljzatot, födémet. Bár ez véleményem szerint még nem nagy súly, azért érdemes elgondolkodni azon, hogy mit lehet ráterhelni még az aljzatra.  Nagy rétegvastagság öntésére alkalmas a Mapei Ultraplan Maxi, ami akár 40 mm-ig önthető. De több aljzatkiegyenlítő 2 rétegben történő öntésével is elérhető 30-40 mm. Azonban ezek tényleg költségesek, de műszaki tartalomban a legjobb megoldások.

Szóba jöhet még az úsztatott lemezborítás is.  Ebben az esetben az aljzatra portalanítás után előbb lefektetünk egy párazáró fóliát (átfedéssel, 5 cm magasan a falra húzva), majd arra lefektetünk egy 2-5 mm vastag hablemezt (pl:xps). Jobb akusztikai hatás érdekében akár ezt akusztikai filcre is cserélhetjük. Fontos, hogy ehhez a rendszerhez sík aljzat kell, szóval az is elképzelhető, hogy előtte önteni szükséges az aljzatot. Ez követően tehetjük rá a nút féderes OSB/MDF lemezeket, figyelve a fal melletti dilatációs hézagra. Az OSB lemezeket a nút-féder részen össze kell ragasztani. Az OSB lemezek vastagsága 12/15/18/22/25 mm. Ezt követően fektethetjük le a padló alá előírás szerinti alátétet, majd magát a melegburkolatot.

osb lap úsztatott lemezborításra

Ezzel a megoldással elég jól tudunk szintezni. Tudjuk növelni vagy csökkenteni az öntés vastagságát, amennyiben az szükséges, de alapvetően a mm költsége az öntésnek a legmagasabb. Az OSB/MDF alá kerülő alátéttel is van 2-3 mm mozgástér plusz minusz. Az OSB szintén 12-25 mm között mozog. Majd jön a felső alátét.

Legyen a példa 23 mm:
Párazáró fólia (0,2mm)
2 mm akusztikai filc
18 mm OSB lap
3 mm alátét
(Majd a laminált padló)

Legyen a következő példa 18 mm:
Párazáró fólia (0,2mm)
3 mm XPS
12 mm OSB
3 mm XPS
(Majd a laminált padló)

Milyen előnye és hátránya van ennek a rendszernek:
Nagyon könnyen szintezhető, és nagy a mozgástér. Ráadásul ez egy gyors megoldás. Az egész szárazépítészet, tehát nem kell feltétlen habarcsot keverni. Kivéve akkor, ha az aljzat nem elég egyenletes ahhoz, hogy befogadja az OSB-t. Mivel az OSB egy összefüggő felületet fog adni, nagyon jó fogadóaljzatnak kell lennie, hogy a lehető legjobban rá is tudjon feküdni. Ennél a szerkezetnél ez egy fontos tulajdonság, mind műszaki értelemben, mind akusztikai értelemben. A hátránya, hogy ez egy több összetevős rendszer, vagyis, ha az egyikkel valami baj van annak hatása tovább tud gyűrűzni. Az OSB lapoknál a levegő nedvességtartalmára kell odafigyelni, mert ez a rendszer nem megfelelő páraszintnél idővel recsegni kezdhet. Hátránya lehet, hogy az OSB lapokat be kell hordani az épületbe, ami egy 6. emeleti panellakásnál igen körülményes is tud lenni. A jobb páratűrés érdekében nedvességálló MDF-ben is lehet gondolkodni.

Ragasztva is lekerülhet az osb az aljzatra. Nemcsak akkor van erre szükség, ha ragasztással kerül rá a melegburkolat, de azt az előnyét is figyelembe lehet venni ennek a rendszernek, hogy a ragasztó miatt az OSB lap mozgása valamennyire ellensúlyozva van. A pára miatti dilatáció némiképp mérsékelve van. Ráadásul, ha nagyon nagyon szükséges, akkor ezt a rendszert rétegezhetjük is. És így elérkeztünk a következő szintre.

35 mm  feletti szintkülönbség áthidalása:
Van egy szint, ahol ugyan jobb lenne már tényleg betonozni, mert túl magas ez már az úsztatott réteglemez borításhoz, de még kevés, hogy egy korrekt vakpadló rendszert össze lehessen hozni. Ilyenkor még szóba jöhet a ragasztott rendszerű OSB lap két rétegben. Nagyon fontos itt azonban mérlegelni, hogy a fa élő anyag még feldolgozott állapotban is, a 2×18 mm OSB lemez, meg rajta egy 8 mm-es laminált padló, vagy egy 14-es szalagparketta 44-50 mm vastag fa anyagot jelent. Ha rohadtul el kell kerülni a betonozást, vagy az aljzatkiegyenlítést, mert még akár ez is szóba jöhet 30-40 mm-nél, akkor talán kényszermegoldásként oké. De inkább vizsgáljuk meg azt, hogy tényleg nincs-e lehetőség betonozásra. A száradási idő manapság már adalékanyagokkal nagyon jól felgyorsítható, így ez nem kell hogy kizáró ok legyen. Ha a túlzott súlytól félünk, esetleg megvizsgálhatjuk, hogy fogadóaljzatnak megfelelő sűrűségű perlitbetonnal statikailag megoldható-e még a szintemelés. Bevallom azt nem tudom a perlit betonnál, hogy mi az a minimális vastagság, ami alá nem lehet menni. Több esztrichnél már 2-3,5 cm-nél is lehet dolgozni. Tartok tőle, hogy ez a szám a perlitbetonnál több, de érdemes utána menni.

Amikor már érdemes vakpadlóban gondolkodni:
45-50 mm az a szint, ahol ezen már érdemes elgondolkodni. Ha a betonozást tényleg el akarjuk engedni. A vakpadló egy komplexebb téma, ezzel kapcsolatban tartozunk még egy cikkel. A lényege, hogy egymástól meghatározott távolságra minimum 5cm széles 2 cm magas párnafa léceket helyezünk le (ragasztva, feltöltésbe ágyazva) majd erre deszka, esetleg OSB borítást rakunk. Az így kapott aljzatra pedig lefektetjük a műszaki szempontokból ráfektethető melegburkolatot (úsztatott, szegezett padlók, néhány ragasztással lerakható melegburkolat). A szintet a párnafák, és deszkák vastagságával tudjuk megfelelően beállítani. Egy ilyen rendszernek nyilván jó aljzat kell, a kiöntést nehéz megúszni. De előnyként megkapjuk azt, hogy jól alá tudjuk a rendszert szigetelni a párnafák közötti távolságok szigetelésével, van lehetőségünk bizonyos szinten gépészeti elemeket elvezetni (pl: villanyvezeték, fűtéscső). A hátránya ugyanakkor, hogy itt is sok fával dolgozunk, ami mint “élő” anyag dilatál, és a környezeti hatásokra reagál. Az, hogy idővel, évek múltán előjön a recsegés az fennáll a lehetőségek között, de nyilván sok múlik a jó kivitelezésen, és a benti klíma kordában tartásán.

Hogyan ne emelj szintet semmiképpen?

A szintkülönbség legrosszabb módja, ha alacsony nyomószilárdságú alátétet, magyarul tömörödő alátétet teszünk túlzott vastagságban a padló alá. A lépésálló hungarocell, lépésálló xps nevük félreérthető. Ez ugyanis nem azt jelenti, hogy arra lettek kitalálva, hogy padló alá az ember gondolkodás nélkül berakja. Ezek az alátétek tömörödnek. A szabvány általában a rövid távú terhelést vizsgálja, ami egy padló esetén nagyon félrevezető, hiszen itt a terhelés állandó lesz, sok helyen pedig igen rendszeres. 3-5 mm-nél ez még nem olyan vészes, mert ha 20%-ot is tömörödne az anyag, akkor az 5 mm esetén csak 1 mm, ami még határértéken belül is lehet, ha azt vesszük, hogy a megengedett szintkülönbség 2 mm lehet. De egészen másképp alakul ez 20-50 mm alátét esetén. Ha rövidtávú terhelésnél 10% a nyomószilárdsága, akkor az rövid távon 2-5 mm tömörödés, ami hosszú távon lényegesen rosszabb.  Nyilván ha ez az alátét kapna egy teherelosztó réteget, ahogy ez a betonozásnál is van, akkor egészen másképp nézne ki a dolog, de közvetlenül melegburkolat alatt ne számítsunk egyenletes teherelosztása.  Ez egy téves elgondolás. Erről az alátétekkel foglalkozó cikkünkben részletesebben is foglalkozunk.

Mit tegyél, ha marad a szintkülönbség?
Lehet olyan helyzet, hogy a szintkülönbség végül valahol tényleg megmarad. Műanyag bejárati ajtó, esetleg teraszajtó miatt a helyiségben nem lehet már szintet emelni. Ilyenkor szintkülönbség áthidaló profilokat kell alkalmazni. A két burkolat találkozásánál egy jellemzően fém anyagú profilt lehet letenni, ami rámpa szerűen áthidalja ezt a szintet. Nem túl elegáns, sokan ódzkodnak tőle, de a szükség sokszor nagy úr.

szintkülönbség áthidaló profil

Ezek a szintkülönbség áthidaló profilok fémből készülnek, de az arany, ezüst, bronz alapszíneken felül sok esetben fa dekorokkal is kaphatóak. A választék ugyanakkor nem nagy, így színazonos áthidaló profilra ne nagyon számíts, maximum a padlóhoz színben illőt fogsz tudni találni. A képen látható módon először az alsó profilt kell rögzíteni dübelezéssel az aljzathoz, aztán burkolást követően lehet a felső profilt az alsó profillal összekapcsolni. Van öntapadós kivitelű is, de mivel a laminált padló a széleken mindig jobban mozog így érdemes ez esetben még külön speciális ragasztóval leragasztani. Ezekkel az áthidaló profilokkal maximum 18-20 mm-t fogunk tudni áthidalni.  Már ez sem áll jól neki, de ha más opció nincs, akkor bizony meg kell barátkozni vele, hacsak nem alkalmazzuk a fenti szintemelési módszerek valamelyikét.

Ezeket a profilokat szintkiegyenlítő vagy burkolatváltó esetleg szintkülönbség áthidaló profil néven fogod megtalálni. Ezeknek a profiloknak a hossza általában 2,7 m. Méterre vetített áruk (2022 évben) 2-5 ezer forint körül alakul.

INSPIRÁCIÓS ATOMBOMBA
ŐRÜLTEKNEK, MINT ÉN

(22.000.000 kép szobára, színre, méretre, stílusra, költségre szűréssel)

Imádsz inspirálódni, képes vagy órákig ötleteket keresve képeket nézni, de a Google képkeresőjébe nem tudsz úgy keresni, hogy jó találatokat adjon ki? NEM IS KELL!

Facebook, Google képkereső, Pinterest.. Sokkal jobb lesz, amit mutatni fogok. A kedvenc eszközöm, és sosem volt inspirációs gondom. A sírba akartam vinni magammal, de inkább kiadom. Több mint 22 millió inspirációs kép! Biztos fogsz tudni úgy szűrni, hogy megtaláld álmaid inspirációját legyen szó egy hálószobáról, konyháról, nappaliról vagy akár mosókonyháról.

(19 féle helyiségre nappalitól a mosókonyháig, több féle színre, stílusra, méretre, költségvetésre is tudsz szűrni. Egy inspirációs atombomba, mert elsöpri az egyhangúságot, és tele leszel ötlettel inspirációval már 1-2 perc után.)

 

HOVÁ KÜLDJEM A LINKET?

 


Kérdezz! Már 400x írtunk! Jön válasz neked is!

(Ha csak annyit írsz, hogy tetszett a cikk, nekem az is sokat jelent. De ha van kérdésed, akkor azzal mindenképpen keress meg.)

Subscribe
Visszajelzés
guest

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments
© Copyright 2017