LVT / vinyl vagy SPC padló a jobb? Vagy maradjunk a laminált padlónál?
A legtöbbünk már látott életében laminált padlót. Az LVT padló (més néven vinyl padló) és SPC padló megjelenésében kb. ugyanezt tartogatja. Miről szól az LVT padló, illetve az SPC padló? Ezek lényegében egymáshoz klikk rendszerrel kapcsolódó, vagy egymás mellé ragasztással kerülő lap kiszerelésű padlók, amik az LVT esetében jellemzően vinilből, az SPC esetében jellemzően valamilyen kő őrlemény kompozitjából állnak. Ez adja a hordozó rétegüket.
A laminált padló, LVT padló / vinyl padló, SPC padló között jellemzően a műszaki paraméterekben van eltérés, némi komfortkülönbség is van, de megjelenésükben amilyen széles minőségi skála figyelhető meg, legalább annyira egy kaptafa ez a három padló típus. Mindhárom padlótípusra igaz ugyanis az, hogy a felületi megjelenésük csak egy dekorréteg. Egy „nyomdaipari” termék. Egy jó minőségű „matrica”. Semmi autentikusság nincs benne. Sajnos ez a szomorú tény. Egyébként itt azért sok az idézőjel, mert gyártónként változik, hogy pontosan milyen ez a dekorréteg, ami ezekre a padló típusokra kerül. Ezért is baromi nehéz azt mondani, hogy e három padlótípus közül melyik áll legközelebb a fa természetes megjelenéséhez. Van, ahol a dekorréteget számítógéppel megszerkesztik, van, ahol konkrét fa felületeket fotóznak le, és ezt viszik fel a hordozó rétegre. Van, ahol a dekorréteg le van védve, van ahol ez gyártóról gyártóra jár. De változhat a strukturáltság is. De mindhárom padló felső rétege így épül fel: dekor réteg + koptató réteg.
A fenti képen egy általános rétegrend látható. Mind az LVT/vinyl, SPC, és laminált padló így épül fel. Persze ezen az alaprétegeken felül tartalmazhatnak még extra rétegeket (pl: UV álló réteg), illetve az alsó réteg változó funkciót lát el. Laminált padlónál inkább a méretstabilitást biztosítja, de spc padlónál inkább hangszigetelő, padlóegyenlőtlenségelnyelő funkciót tölt be. Viszont ez a szendvicsszerkezet mindhárom padló esetén igaz. A hordozóréteg az ami a különbséget leginkább adja.
A megjelenése kizárólag a dekorrétegtől, és a felső extra rétegektől függ.
Egy alsó kategóriás laminált padló lehet csúnyább, mint egy középkategóriás LVT / vinyl, de lehet nála szebb egy prémium SPC. Szóval itt nincs általános igazság. A felületük lényegében egyaránt mindháromnak szemfényvesztés. Bízd a szemedre a választást. Tudd azt, hogy a fa megjelenés itt csak imitáció lesz. A furnér padló, amiről egy másik cikkben már szó volt, az lényegében olyan, mint a laminált padló, csak a dekorréteg itt egy nagyon nagyon vékony szelet „fa”. Annak ugyan 100%-ban fa a látható dekorfelülete, de az rendkívül vékony. Ha neked bántja a szemed, hogy se az LVT, se az SPC, se a laminált padló felülete nem eredeti fa, akkor mielőtt elindulnál a parketták felé, még ott van az a köztes, számomra nehezen értelmezhető burkolat fajta a furnér padló.
De ugorjunk vissza a laminált padló, LVT padló/vinyl, SPC padló hármasra.
Azt már beláttuk, hogy megjelenésben a parkettához képest kevesebbet fogunk kapni, de hogy mennyire abban nincs általános igazság. Maximum egy. Minél olcsóbb a termék a kategóriájában, annál rosszabb lesz a dekoráció. Bár még ezzel is tudnék vitatkozni, mert nemcsak a dekorrétegen lehet spórolni, de azért ezt nagyjából el lehet fogadni.
A komfortérzetben itt már lesz némi különbség. Az LVT padló, vinyl padló mindhárom közül a legrugalmasabb anyag, ami a járás során ugyan komfortosabb, de valljuk be, a fa, főleg a keményfa azért nem egy lágy anyag. Talán kellemesebb lesz az LVT-n járni zokniban, de valljuk be nem lesz hiteles. Az SPC ennél keményebb padló, de műszaki adottságként tekintve ez több pozitívumot is hordoz. Ezt még át fogjuk beszélni. A laminált padló már a keményfa szilárdságával rendelkezik. Annak a hordozó rétege általában tölgy faőrlemény és műgyanta keveréke.
Milyen műszaki különbségek vannak az LVT és SPC padlók között?
Ugyan műszakit írtam, de ne ijedj meg, ne menjen el tőle a kedved. Nem bonyolult dolgokról lesz szó. A műszaki tulajdonságok döntik el, hogy mennyire kell jó melegburkolót találnod, vagy megoldhatja-e a festő, mennyire fogod később utálni ezt a padlót, vagy jó döntés esetén mennyire fogod szeretni.
AZ LVT padló előnyei, hátrányai:
Az LVT egy lágy, vékony melegburkolat. Ebből két dolog következik. Az egyik, hogy a vékony lágy tulajdonsága végett a felületi egyenlőtlenségek könnyen átütnek rajta, illetve a terhelést nem olyan jól bírja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az aljzat amire kerül rendkívül jó kell legyen előkészítve. Olyannyira, hogy egy ragasztott felületnél, ha egy piszok miatt a ragasztó nincs jól elhúzva, és valahová nem kerül ragasztó, akár annak hiánya is átüthet a felületen, de az aljzategyenlőtlenségek, egy hidegburkolatra rakott, de nem kezelt fugaköz is átüthet a felületen. Ugyanakkor a LVT-re kerülő pontszerű terhelések maradandó nyomot hagyhatnak a burkolaton. Nem ugrik vissza úgy, mint a parafa padló. Szóval az LVT burkolathoz nagyon jó aljzat kell.
A lágy tulajdonsága sajnos a méretstabilitásában is mint egyfajta hátrány megjelenik. Az LVT burkolatnál sokkal gyakoribb, hogy idővel a lapok között hézagok jelentkeznek. Különösen igaz ez olyan felületeknél, ahol nagy felületen sok napfény éri, illetve padlófűtésnél. Ez a rossz tulajdonsága jól előkészített aljzattal, és megfelelő segédanyagokkal valamennyire ellensúlyozható. Illetve egy jól kikeményedő, erős ragasztó kell, ami nem engedi zsugorodni az LVT-t. Az LVT fektetésénél egy szó mint száz észnél kell lenni. A LVT padló lágy tulajdonsága a megmunkálhatóságnál jön elő, mint pozitív tulajdonság. Könnyebb vele dolgozni, és akár ívelt felületekre is könnyedén felrakhatóak.
Az SPC padló előnyei, hátrányai:
Az SPC padló egy jóval merevebb, keményebb anyag, zsugorodásra nem hajlamos. Jobban bírja a pontszerű terhelést is. Ettől függetlenül a jól előkészített aljzatra azért szükség van, de akár még az is előfordulhat, hogy az SPC padló a fugakezelés nélkül menjen hidegburkolatra, bár tényleg egy jól kiegyenlített aljzat azért az igazi.
Míg a laminált padlónál a páraszint változás térfogat-növekedést, dilatálást okoz, ami rossz esetben a padló felpúposodásához is vezet, az LVT padló, SPC padló nagy előnye, hogy a klimatikus változásoknak jobban ellenáll, azzal a kitétellel persze, hogy azt tudni kell, hogy az LVT hajlamos a zsugorodásra.
Kopásállóságban az SPC padló talán a legjobb, majd jön az LVT, és végül a laminált padló. De ez nem jelenti azt, hogy nem fogsz találni megfelelő kopásállóságú laminált padlót. Egy laminált padló is lehet megfelelő kopásállóságú. Ez csak attól függ, hogy minek lesz kitéve a padló, és annak megfelelő osztályú legyen végül a burkolat. Közületekben azért egy LVT, SPC biztosan jobban fog teljesíteni.
Az LVT, SPC padló előnye, hogy viszonylag alacsony a beépítési magassága. Elég lehet akár az 5-6 mm kiöntéssel, ragasztással együtt. Persze ez függ a már meglévő felülettől. Ha nagyon egyenletlen akkor a kiegyenlítéshez is magasabb rétegvastagságra lehet szükség. De alapvetően alacsony a beépítési magassága szemben a laminált padlóval, ahol 12-15 mm alatt nehezen lehet megúszni.
LVT padló vagy SPC padló menjen vizes helyiségbe?
Ugyan ide vehetnénk még a laminált padlót is, mert több gyártó is kínál vizálló laminált padlót, és már vannak rendszerek is a lerakásához, a laminált padló anyagában igen is érzékeny a vízre. Hiszen mégis csak fa őrlemény az alapja, ami ugyan impregnálva van, de az impregnálás minősége és az úsztatott lerakás jellegéből adódóan sokkal több a rizikó faktor a laminált padlónál. Vizes helyiség esetén valóban csak az LVT padló és a SPC padló között érdemes gondolkodni, hacsak nem trópusi parketták irányába indulunk el, de ez a cikk most nem erről szól.
Az SPC anyagában vizálló, és mechanikai tulajdonságait tekintve jobban illik a fürdőszobába padlóburkolatként.
Fontos kiemelni, hogy mindenképpen megfelelő segédanyagok kellenek hozzá. A nedvességre lágyuló ragasztók például szóba se jöhetnek. A kivitelezésnél mindenképpen körültekintően kell eljárni. Bár a vizes helyiségek LVT padlóval, SPC padlóval való burkolása közel áll a hidegburkoláshoz, nem érdemes hidegburkolóra bízni, mert más burkolási stílust képvisel. Itt a fogadóaljzat precíz előkészítésére nagy hangsúlyt kell fektetni, mert míg a hidegburkolásnál lehet sok ragasztóval ellensúlyozni a szinteltéréseket, ragasztóval össze lehet csalni a derékszöget, a LVT, SPC padló 1-2 mm vastag ragasztó rétegénél erre nincs lehetőség. Az LVT, SPC padló hátránya, hogy a hidegburkolásnál precízebb aljzatelőkészítést igényel, ugyanakkor a hidegburkolásnál jóval kevesebb zajjal jár. Nem kell fugázni, nem kell vastag ragasztóággyal dolgozni, a vágásokat lényegesen halkabban el lehet végezni, ami még porral se jár. A tömegük szintén kevesebb.
Hogyan döntenék én most, milyen sorrendet állítanék el?
Ez egy szubjektív sorrend, amit az elmúlt nem-is-tudom hány év tapasztalata alapján jelen benyomásom alapján állítok fel. Lehet holnapra megváltozna, de a három burkolat közül maximum az SPC padló az, amiben látnék valami fantáziát arra, hogy leburkoljam vele az otthonom. De a nagy igazság az, hogy se az LVT-t, se a laminált padlót nem választanám mai fejjel otthonra, hiába van jelenleg (még) laminált padló otthon. Ettől persze nem lettek rosszabb burkolatok, csak az én preferenciáim változtak meg az évek során. A laminált padlónak van egy tulajdonsága, amit már utálok benne. Az LVT padló lehet egy teljesen jó döntés is. A Quick Step vinyl padlókra érdemes néhány pillantást vetni.
(Az LVT padlót vinyl padlóként is említik. Igaziból előbb volt a vinyl, aztán gondolom feljebb akarták pozícionálni a padlót, amgasabb értéket adva neki, és megjelent a luxury vinyl tiles (LVT). Lvt-vinyl, krumpli-burgonya 🙂
Köszönöm a részletes leírást! Éppen jó időben találtam rá és teljesen laikusként nagyon nagy segítség ez most nekem a döntésben! Nagyon köszönöm, hogy leírtad, amire éppen kíváncsi voltam!
Kedves Ilona!
Ennek örülök, ezért dolgozunk!
Üdv,
2 Jepetto
Köszi,jó cikk volt! Eddig is spc-ben gondolkodtam az étkezőbe és a konyhába. Most biztos is lettem benne! A kérdés még számomra az,hogy mindenképpen muszáj ragasztani? Én nem szeretném. Jól előkészített ( aljzatkiegyenlítőzött) a talaj és alátéttel ellátott spc a kiszemeltem.
Kedves Mariann!
Abszolút nem szükséges minden SPC padlót leragasztani. A klikkes SPC ragasztás nélkül, a lapok egymáshoz kapcsolásával kell lerakni. Nem is értem, hogy ez hogyan maradhatott ki a cikkből. Mindenképpen korrigálni fogom.
Üdv,
2 Jepetto
Végre egy igényes cikk, ami jól összeszedte a lényeget 🙂
Kedves Ági!
Örülök, hogy hasznos volt.
Üdv.
2 Jepetto
Köszönet a hasznos és korrekt értékelésekért, megerősített abban, amit innen-onnan eddig összeolvastam illetve azok alapján gondoltam. Az én problémám a 25 éves, még ágyazatba készült konyha és vizes helyiségek kerámia burkolatának korszerűsítése. Nagyon nem szívesen bontatnánk fel, túl sok vele a kosz és a macera. Úgy látom az spc-t érdemes saját magunknak is megpróbálnunk, a nagyon muszáj helyeken és fugákban helyi aljzatkiegyenlítéssel. Az előszobára 4 éve vettünk klikkes lvt-t de csak most csináltuk meg, az említett illesztési-zsugorodási hézagok lehetséges, hogy valóban fognak jelentkezni. Ár-érték arányban egy átlagos lakásban, mint a miénk, mindenképpen jó megoldásnak látom, a cikk alapján főleg a klikkes spc-t. Köszönöm!
Kedves Éva!
Ezeknek a padlóknak nagyon alacsony a beépítési magasságuk a többi burkolathoz képest, ezért ilyenkor, mikor a meglévőre kell építkezni ez egy jó választás lehet. Tényleg az a legfontosabb, hogy a fogadó aljzat legyen rendben. A Mapeinek elég jó cuccai vannak erre. Sok mindenre van rendszermegoldásuk. Szerintem jó választás lesz.
Üdv,
2 Jepetto
Kedves 2Jepetto!
Mindenek előtt köszönet a részletes leírásért.
SPC burkolat lerakása előtt állunk, konyhába kerül majd.
Laminált padlót több alkalommal fektettem már, így remélem, túl nagy meglepetést az SPC sem okoz majd – mindössze egy dolog aggaszt kissé.
Több helyen is olvastam, hogy nehéz tárgyak, pl. konyhaszekrény nem kerülhet rá, mert számítani kell a felpúposodásra.
Mivel az SPC a vízállósága miatt kifejezetten ajánlott konyhába, miként lehet elkerülni, hogy felpúposodjon a padló? Minden szekrénylábnál ki kell vágni a padlót egy lyukfűrésszel, ügyelve a dilatációs hézag meglétére?
Illetve mi van azokkal a szekrényekkel, ill. szabadon álló készülékekkel (pl. hűtőszekrény), amelyek nem lábakon állnak, hanem nagyobb felületen nyomják a padlót?
Van erre javaslat, tapasztalat? Vagy a minőségi padló esetén nem kell tartani ettől?
Válaszukat előre köszönöm
Üdv’
Attila
Kedves Attila!
Én ettől csak akkor félnék, ha a fektetéskori környezeti hatások (hőmérséklet, nedvesség) drasztikusan eltérnének a belakást követően kialakult értékektől. Illetve ha alulról a betonnedvesség gondot okozhatna. Egyébként nem. Például 25% RP mellett 17 fokba fektetni, majd átlag 22 fokban és 60% PT mellett használni a padlót az már azért nagy eltérés. De az SPC ezeket is sokkal jobban viseli mint a fa padlók. Abban sem vagyok biztos, hogy ezeknél az anyagoknál mérik-e szabvány szerint hogy milyen méretbeli eltérést okoz a páratartalom. Ezek a padlók anyagjukban vizállóak, vagyis a dilatálás nagyon alacsony. A padlófűtés felfűtésére kell vigyázni.
Én a fenti problémáktól nem tartanék egy SPC esetén.
Üdv,
2 Jepetto
Kedves Jepetto!
Köszönöm szépen a választ.
Üdv’
Attila