• By 2jepetto
• In Parkettázás, Svédpadló

A pára nem hanyagolható el

Az idei (2014-es) nyár meglehetősen trópusira sikeredett. Állandóak voltak az esőzések, ami miatt a levegő páratartalma jelentősen megemelkedett az egyébként megszokotthoz képest.

A pára egyáltalán nem játék, iszonyatosan komolyan kell venni, mert tönkreteheti a parkettát. Tegnap (2014.10.28) a Mátraparkett padlókat gyártó Egererdő Zrt. is kiadott egy közleményt erre vonatkozóan.

Ez az év vagyis igen problémás volt.

Na de miért is veszélyes a pára?

A fa még kivágott, és feldolgozott állapotban is reagál a környezetre, vagyis annak klímájára. Amikor egy parkettát elkészítenek, annak nedvességtartalmát úgy állítják be, hogy az a megszokott éghajlati körülményekhez képest nedvességtartalmát illetően egyensúlyba legyen.

Vagyis ebben a nedvességtartalomban se nem vesz fel nedvességet, és nem is ad le. A parketták jellemzően 9%-os nedvességtartalomra vannak beállítva (hazánkba), mert ez biztosítja azt, hogy a magyar háztartásokban jellemző 22°C fok mellett 55%-os relatív páratartalomnál a parketta nem fog felvenni nedvességet, és nem is fog leadni (száradni).

Ha a pára azonban felszökik 70%-ra, akkor a fa azonnal elkezdni felvenni a levegőből a nedvességet, hiszen arra törekszik, hogy elérje a nedvességi egyensúlyát. A párás levegőből elszívott nedvesség hatására a parketta térfogata nőni fog. Az egyébként 9%-os nedvességtartalomra beállított parketta 13%-os egyensúlyi nedvességtartalomba kerülhet.

Egy tömörfa parkett esetében ez egy iszonyat veszélyes folyamatot indít el.

A méretváltozás egy tömörfa padlónál ilyenkor elképesztő lehet. Könnyedén ki is lehet számolni az alábbi képlettel:

Méretváltozás = (((Fa nedvességtartalma – Fa korábbi nedvességtartalma)*Fa zsugorodási együtthatója)/100)*parketta mérete

Egy példánál maradva. 9%-ra beállított parketta 12%-os egyensúlyi nedvességtartalmat vesz fel. A parketta szélessége 140 mm.

Méretváltozás = (((12-9)*0,33))/100*140 = 1,386 mm.

Ez elsőre nem tűnik vészesnek, de ne felejtsük el, hogy ez csak egy elem szélességében bekövetkezett méretváltozást jelent. 5 méter széles szobában ez a méretváltozás ((5000/140)*1,386) 49,5 mm.

Vagyis a tömörfa parketta 49,5 mm-t fog nőni. 15-15 mm-es oldalsó dilatációs hézaggal számolva 19,5 mm tágulás továbbra is lesz a parkettában. Naív dolog azt feltételezni, hogy hely hiányában a parketta nem fog nőni. Dehogyis nem! Csak ez úgy fog megtörténni, hogy felszakítja magát a padlóról, és mint egy összenyomott kártyalap felpúposodik.

Ez a példa egyébként egyáltalán nem életszerűtlen. Nem kell hozzá más mint egy 9%-os egyensúlyba lévő parketta egy 22°C/55% környezetben, ami egyszer csak felborul, és a pára felmegy 70%.

Gyakori eset egyébként, hogy a parkettában kialakult feszültség miatt a tömörfa parketta előbb tépi fel magát a betonnal(!) együtt, mintsem kitöltené a dilatációs hézagot.

A legnagyobb veszélyben a tömörfa padlók vannak, különösen a svédpadló, és a hajópadló. A rétegelt struktúrájú parketták (rétegelt svédpadló, szalagparketta) a szerkezete miatt jobban bírja a párát, mert az egymásra merőlegesen rakott elemek 70%-kal csökkentik a feszültséget. Vagyis a fenti példánál a méretváltozás egy rétegelt parkettánál (49,5*(1-0,7)) 14,85 mm.

Ezért is van az, hogy a szalagparketta kevésbé szokott dilatálni, meglehet idén olyan szélsőséges volt a klíma, hogy ilyen esetről is kaptunk telefont. Naponta voltak olyan telefonjaink, hogy a laminált padló felpúposodott, és még ismeretségi körökben is előfordult. Csak nálunk ebben az évben több tucat ilyen esetről számoltak be.

Szerencsés esetben (úsztatott padlóknál) a pára visszaállításával a helyzet is visszaállítható, de a ragasztott padlónál (tölgy svédpadló), olyan károk következhetnek be, amik sajnos már csak sok munkával, és jelentős plusz költséggel orvosolhatóak.

Ez nem azt jelenti, hogy magát a betonnal együtt felszakított svédpadló ilyenkor mehet a kukába, mert mentettünk már meg ilyet.

Mit lehet tenni?

Több megoldás is létezik. A legfontosabb a baj megelőzése. Mindig mérjük a párát, és szükség esetén megfelelően avatkozzunk be. Szárazabb levegő esetén (<40%) párásítsunk, megnövekedett pára esetén (>55%) páráttalanítsunk szellőztetéssel, vagy megfelelő eszközzel.

Válassz rétegelt szerkezetű parkettát! Mivel ezek 70%-kal csökkentik a parkettában a méretváltozást, ezzel a padlótípussal kevésbé lesz gond.

Válassz olyan tömörfa padlót, melynek alapanyaga trópusi klímához szokott. Trófusi fa parketta, bambusz parketta.

Mit nem szabad tenni?

A párát figyelmen kívül hagyni. A megnövekedett pára ugyanis a parketta nem rendeltetés szerű használatát jelenti nagyon leegyszerűsítve, amire sem a gyártó, sem a kivitelező, sem a lerakáskor felhasznált anyagok gyártói nem tudnak felelősséget vállalni.

Ez ugyanis a megrendelő felelőssége, és igen kellemetlen lesz, amikor a baj megtörténik, hiszen a baj forrása a ára, akit ugye bár nem lehet felelősségre vonni.

Svédpadló rakása svéd módszerrel!

Az idei évet elnézve komolyan elgondolkodtunk azon, hogy a svédpadlóknál (tölgy,kőris..stb.) a Svédországba általánosan elterjedt OSB alapú lerakást fogjuk mi is alkalmazni. Ez a módszer nagyjából abból áll, hogy az aljzatra párazáró fóliát helyezünk, majd erre impregnált 8 mm-es OSB lapokat dübelezünk le, és a Svédpadlót erre az aljazatra fogjuk ragasztani.

A tapasztalat ugyanis az, hogy a mai betonok már nem igazán bírják ki azt a feszültséget, amit a svédpadló produkál egy egy ilyen nagyobb pára esetén, és felszakad. Mi a garancia arra, hogy nem lesz még egy ilyen nyár? Semmi!

Szóval a pára nem játék!