Aljzatkiegyenlítés házilag

1.) Megfelelő alapokkal rendelkezünk-e?

Vizsgáljuk meg az aljzatot, legyen stabil, és megfelelő szakítószilárdságú. Különösen fontos, ha ragasztott tömörfa padló kerül le. Abban ugyanis dolgozni fog a feszültség, és nehogy aztán aljzatkiegyenlítővel együtt feltépje magát. Érdemes egy sniccerrel megkarcolni a felületét, hogy kitörnek-e belőle 1 mm-nél nagyobb darabok. Fogj egy sniccert, és bátran próbált megvágni a beton felületét. Karcolgasd nyugodtan végig. Ha csak „rajzolsz” bele, és nem töredeznek ki belőle 1 mm-nél nagyobb darabok, akkor minden rendben van első körben. Aztán azt is érdemes megtenni, hogy egy kis felületen egy vésővel, kalapáccsal feltörünk az aljzatból, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy nem csak a felszíne van rendben, hanem lejjebb is. Ha nincs rendben akkor sajnos ott a javításra is sort kell kerítenünk.

Bizonytalan aljzatra ugyanis rizikós aljzatkiegyenlítőt önteni. Bár létezik olyan, ami akár parkettára is mehet, sajnos előfordulhat, hogy egy vakpadlóra tett, előzőleg „recsegésmegszüntetett” parketta az aljzatkiegyenlítő adta teljes felületi terhelés miatt elkezd oltárian recsegni. És nem szabad azt sem elfelejteni, hogy ilyen esetben az alsó réteg mindig bizonytalan. Egy nem stabil felület kiöntését követően nem szabad stabil felületet várni. Kellenek a jó alapok.

Mivel ahány aljzat, annyi féle javítási megoldás létezik, erre most nem térnénk ki. Most csak az aljzatkiegyenlítéssel foglalkozunk.

Most annak fényében fogunk tovább haladni, hogy az jött ki a kis vizsgálatunk alapján, hogy az alapokkal minden rendben van.

A következő 3 feladatunk következik:
– Kiszámoljuk a szükséges aljzatkiegyenlítő mennyiségét
– Javítjuk az aljzat nagyobb hibáit (pl: amit előzőleg felvéstünk)
– Előkészülünk az alapozásra

Mindegy, hogy előbb számolunk, vagy javítunk, vagy akár a kettőt együtt csináljuk. Kezdjük a javítással!

2.) Nagyobb hibák javítása:
Mivel korábban megnéztük, hogy mennyire stabil a betonunk az alsó rétegekben, és feltörtük azt egy helyen, ezt a krátert ki kell javítanunk öntés előtt. A mélyebb részeknél nem szabad azt gondolni, hogy majd oda több aljzatkiegyenlítőt öntünk, mert nem lesz megfelelő. Egyrészt az aljzatkiegyenlítőnek megvan az adott önthető rétegvastagsága, amit lehet hogy ezzel átlépünk, másrészt a száradás következtében zsugorodó felület a kiöntött kráternél meg fog mutatkozni.

a.) Nagyobb mélyedések javítása:
Ha nagyobb hibáink vannak, akkor arra a legelegánsabb megoldás, ha betonjavító habarcsot veszünk, mint a Bamunit BetonFill.

A Baumit BetonFill egy felhasználásra kész, egykomponensű, betonra jól tapadó, magas minőségű, ásványi adalék tartalmú, fagy- és jégoldósó-álló betonjavító habarcs, kézi felhasználásra. Kül- és beltérben alkalmazható. Függőleges és vízszintes felületekre is felhordható. 

De ennyit a „wikipédiáról”? Mi a baj vele? Történetesen az, hogy 30 kg-os zsákban kapható. 2 kg/m2/mm az anyagszükséglete, vagyis egy 30 kg-os zsák egy 50×50 cm-es felületű 6 cm mély kráter eltüntetésére elegendő. Lehet, hogy neked közel nem kell ennyi. Ha tudsz mit kezdeni a maradékkal, akkor megérhet a 6.000 Ft-ot kiadni érte, de ha tényleg feleslegesnek érzed, akkor használhatsz csemperagasztót is.

A krátereket először portalanítsd, és szabadíts meg minden málló résztől. Ha ez megvan, akkor az alzatkiegyenlítés során használandó alapozóval alapozd le a krátert, mélyedést, és ezt követően a javítóhabarcsot (BaumitFill, csemperagasztó), öntsd bele. és húzd el. Öntés előtt hagyj időt neki a száradásra. Nem kell a teljes kikeményedési/száradási/kötési időt megvárni mikor kis területek javításáról van szó. Hőmérséklet, és relatív páratartalom függvényében másnap már önthetsz is. Egyébként érdemes még az öntés előtti napokban megcsinálni a javítást.

b.) Hajszálrepedések javítása:
Pókhálószerű keskeny repedések, amik a beton gyors száradása miatt jelentkeztek. Ha csak a felülete nyílik meg, akkor a repedés(ek) nincs komoly kihatással az öntésre. Ezeket nem is szokták hibaként kezelni. Nem rontja a beton tartósságát, élettartamát. A repedést megkocogtathatjuk, megütögethetjük, ha nem kong rendellenesen, vagy nem törik ne foglalkozzunk vele.

A közepes hajszálrepedések (inkább akkor ha a vastagsága 0,5-1 mm)  flexel végigvágva epoxigyantávak kiönthetőek. Ez ugyanakkor elég drága. A Mapei Epojet kb 30.000 Ft, ami 1-2 hajszálredepés eltüntetéséért meglehetősen sok. Ha a hajszálredepés mögött nem olyan ok húzódik, ami jelenleg is fennáll (hajszálrepedésnél nem szokott, és a földrengést most ne nézzük), akkor akár önthető is a felület. Ha nem ipari a padló, akkor nem lesz vele baj, főleg mivel öntésre kerül, így mindegy az esztétikai élmény.

c.) Egyenes irány akár több mm széles repedés (1-1,5 mm felett):
A beton rosszul, vagy egyáltalán nem lett dilatálva. Vagyis a környezeti változás okozta méretnövekedésre nem állt rendelkezésre vízszintes mozgási tér. Ilyenkor egy viszonylag egyenes több mm szélles repedést látunk a beton felületén. Ez már összetettebb megoldást kíván, hiszen amellett, hogy a betont össze kell varrni, a megfelelő dilatációt is ki kell alakítani.

Az összevarrás lényege, hogy a repedést felx-el 2-3 mm mélységig tágítsuk ki, majd kb 30 cm távolságba a repedésre merőlegesen a beton vastagság feléig vágásokat ejtsünk a betonon, amibe portalanítás után esztich kötőlemezt/kapcsot teszünk, majd a teljes repedést, és a kapcsokat megfelelő epoxi ragasztóval leöntjük, és a felületét kvarchomokkal leszórjuk, hogy az aljzatkiegyenlítő meg tudjon majd tapadni rajta öntéskor. Utána persze még ki kell alakítani a megfelelő dilatációt is. Ebben az útmutatóban ezzel most nem foglalkozunk. Helyszínrajz nélkül nehéz is lenne.

A Javításról ennyit!

3.) Szükséges aljzatkiegyenlítő mennyisége:
Három dolgot kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy meghatározhassuk az aljzatkiegyenlítéshez szükséges mennyiséget: a terület méretét, az aljzatkiegyenlítő anyagszükségletét, és az öntési vastagságot.

a.) A terület mérete: Ezen nem kell sokat agyalni. Hány m2 az adott helyiség? Szélesség méterben * hosszúság méterben. Ez a matek még mindenkinek megy.

b.) Az aljzatkiegyenlítő anyagszükséglete: Attól függően, hogy milyen aljzatkiegyenlítővel dolgozunk változik az aljzatkiegyenlítő anyagszükséglete. A cementes, nagyobb szilárdságú aljzatkiegyenlítőknek általában magasabb az anyagszükséglete, szemben a gipszes kiegyenlítőkkel. Az aljzatkiegyenlítő kiválasztásakor figyelembe kell venni a burkolattal szembeni előírásokat is. Nem mindegy, hogy egy tömör svédpadló alá milyen aljzatkiegyenlítő kerül. Sok esetben a gyártók a garanciális feltételeknél megszabják a lehetőségeket.

Hogy kicsit megkönnyítsem a helyzetedet az alábbi táblázatban összegyűjtöttem néhány általunk gyakran használt aljzatkiegyenlítő anyagszükségletét. Az aljzatkiegyenlítő neve mellett megtalálod az önthető rétegvastagságot, és a nyomószilárdsági értékét. A listában a c30-as a legnagyobb nyomószilárdságú aljzatkiegyenlítő, de ha neked ennél is erősebb kell, akkor fogsz találni C35-40 is. Csak az már inkább ipari.

 

Baumit Nivello Quattro (1-20 mm) C20	1,5 kg/m2/mm
Baumit nivello 10 (1-12 mm) C30	1,5 kg/m2/mm
Baumit nivello 30 (2-30 mm) C25	1,7 kg/m2/mm
Baumit Nivello Duo (3-10 mm) C16	1,5 kg/m2/mm
Mapei Novoplan Maxi (3-40 mm) C20	1,8 kg/m2/mm

A gipszes aljzatkiegyenlítővel (pl: Baumit Nivello Quattro) könnyebb dolgozni, mint a cementes alapúvel (pl: Mapei Novoplan Maxi), mert előbbi jobban terül. De ez csak akkor legyen szempont, ha nincs fontosabb érv egyik-másik mellett.

 

c.) Öntési vastagság:

Az aljzatkiegyenlítésnek az egyik legnehezebben meghatározható területe az öntési vastagság megállapítása. A legtöbb esetben vagy tapasztalatból, vagy műszeres vizsgálat alapján határozzák ezt meg. Mivel neked feltehetően egyik sincs, és nem is feltétlen érdemes 30-50e Ft-os mérőműszert vásárolnod, inkább manuálisan kell majd számolnod.

Az első képen láthatod, hogy mit nevezünk öntési vastagságnak. A fenti képen teljesen vízszintbe került a felület.

A második ábrán láthatod, hogy az aljzatnak nincsenek nagyobb hibái, de az nagyon nincs vízszintben. Az aljzatkiegyenlítésnél feltölthetjük a teljes felületet, és vízszintbe is hozhatjuk. Ez azonban rengeteg aljzatkiegyenlítőt igényel.

A harmadik ábrán ugyanazt az aljzatbetont látjuk, mint az második esetében, az öntéskor ugyanakkor csak a sík felületre törekedtünk, vízszintre nem. Vagyis megszüntettük az aljzat egyenlőtlenségeit, és vállaltuk az az esztétikai hibát, hogy az egész felület nincs teljesen vízszintben. A fenti példa nyilván erősen sarkított, és a meredek lejtés sokkal erősebb, mint normál esetben lenne, azért ábrázoltuk úgy, hogy jól lásd.

Hogy nagyjából el tudd képzelni, hogy mi a helyzet nálad, a legjobb, ha magadhoz veszel egy 1,5-2 méter hosszú egyenes vasárút/falécet/vízszintmértőt, és elkezded megnézni az aljzatod. Általában vagy valahol van benne egy, vagy több domb, vagy oldalt lehet még felhajlás is. Ha van egy dombod, akkor odáig jó lenne felhozni.

Végül jó lenne egy súlyozott átlagot számolnod. Azért nem sima átlagot, mert ha egy 25 m2-es nappaliban 10 m2 felületen 5 mm eltérés van, míg 4 m2 felületen 2, és a többin nincs, akkor a sima átlag 3,5 mm lenne, míg súlyozva 2,3 mm. Oké, hogy van egy területen egy nagy szintkülönbség, de kevesebb a jelentősége, ha az csak kis területen van, mintha nagyobb területen lenne.

A manuális méréssel tapasztalat nélkül szerintem sosem lesz egy olyan értéked, amiben magabiztosan bízni fogsz, kivéve, ha nagyon az átlag fölé mész, ami ugyebár akkor sokkal több pénzbe fog kerülni. Érdemes egyébként kissebb szakboltokban utána menni, és megkérdezni, hogy bontatlan zsákot vissza tudnak-e venni, és akkor bátrabban lehet magasabb mennyiséggel kalkulálni.

TIPP: Az öntési vastagságnál érdemes figyelembe venni, hogy az helyiségben, illetve az öntött helyiségből/helyiségbe nyíló többi helyiségben milyen burkolat lesz, hogy egy szint jöjjön majd ki. Ha az előszoba kerül öntésre, ahová egy 5 mm-es ragasztott vinil kerül le, és a padló jelenleg is a már burkolt fürdőszobával, és wc-vel -13 mm különbségbe van, akkor a burkolatot leszámítva még 8 mm fenálló szintkülönbség lesz, amiből a ragasztó csak párat fog elvenni.

Ha megvan az öntési magasság, akkor a szükséges zsákok mennyiség kiszámolása már nagyon egyszerű lesz:

( Rétegvastagság * terület mérete * aljzatkiegyenlítő anyagszükséglete ) / zsák kiszerelés

Az aljzatkiegyenlítő zsákkiszerelése szinte mindig 25 kg.  Érdemes egyébként többet venni a kiszámoltnál.

4.) Szükséges alapozó mennyiségének kiszámolása:
Az aljzatkiegyenlítés megkezdése előtt feltétlenül kell alapozni, hogy csökkentsük a felület porózusát, biztosítsuk az egyenletes nedvességszívást, nehogy az forduljon elő, hogy a beton kiszippantja az aljzatkiegyenlítőből a nedvességet, és az nem köt a felülethez.

Az alábbi táblázatban láthatod a legnépszerűbb alapozók szükséges anyagmennyiségeit. Ezeket döntően 1, 5, 10 kg kiszerelésben fogod tudni megvásárolni. Néhányan még a literes mértékegységet is fogod látni, ettől nem kell megijedni.

 

Mapei Primer G (nedvszívő)	0.08-0.15 kg/m2
Mapei Eco Prim grip (nem nedvszívó)	0.2-0.3 kg/m2
Baumit Grund (nedvszívő)	0.1-0.15 kg/m2
Ceresit 766 (univerzális)	0.15 – 0.2 kg/m2

A fenti aljzatkiegyenlítőknél az alkalmazható felületet is megtalálod, ugyanis nem mindegy hogy az alapozóval nedvszívó, vagy nem nedvszívó felületet kell lekezelnünk. erre mindenképpen figyelj. Ha nem nedvszívó felületre nedvszívó alapozót teszel, akkor azon nem fog megtapadni az aljzatkiegyenlítő, és az egész munkád a felhasznált anyaggal együtt mehet a kukába.

5.) Előkészülés az alapozásra:
Ez egy egyszerű dolog lesz, kicsi buktatókkal. Az aljzatot meg kell szabadítani a portól, és a szennyeződésektől. A por lesz a legkevesebb. Ezt van aki seprűvel, van aki ipari porszívóval csinálja. Porszívóval elegánsabb, de semmi baj a seprűvel, ha az ember kitartó. 100% pormentes felületet nem kell elérni, szóval ha már a harmadik felsöprésnél is a seprűt elhúzva kicsi por száll, lehet hogy csak a seprűben lévő csinálja, egy tiszta felületen is elképzelhető, hogy előjönne.

Az aljzatról a korábbi munkák maradványait, amik úgy lepottyantak (csemperagasztó, glett) érdemes felszedni. Az is előfordulhat, hogy 1-2 helyen az aljzatbetonban vannak eldolgozatlan részek. Ezeket érdemes levésni, hiszen ha úgy tervezitek, hogy 5 mm vastagságban öntötök, és a szélen van egy 8 mm-es eldolgozási hiba, akkor azokat inkább vésd le, mint szenvedj az öntés során, hogy 8 mm-ig fel legyen húzva.

Ha van egy tiszta, pormentes aljzatod, akkor mehet az alapozás. Az alapozót a felhasználási feltételekben írt keverési/higitási arányban használd fel. Ez alapozónként változik. Olvasd el a felhasználási feltételeket.

Az alapozáshoz szükséged lesz majd:
– Egyszerű teddy, vagy festő hengerre
– Egy partvisnyélre
– Egy 6-8 cm széles ecsetre
– Egy vödörre, ami alul is legalább akkora átmérőjű, mint a teddy henger szélessége, hogy a beöntött alapozóba be tudd mártani a teddy hengert. Ha nincs akkora vödröd, és nem is akarsz venni, akkor vegyél egy mélyalapozó ecsetet. De azzal csak négykézláb alapozhatsz. Lassabb, kényelmetlenebb!

6.) Az alapozás:

A bekevert alapozót ecsettel vidd fel a széleknél. Azért ne ess neki rögtön a teddy hengerrel, mert ahogy tolni fogod a festőhengert a partvisnyéllel az aljzaton az alapozó valamennyire fröcsögni fog, és nem jó ötlet a festett falat „összekenni”. Ha úgy érzed, hogy nagyon szívja az alapozót a beton, akkor megteheted, hogy egy hígabb koncentrációba előalapozod a felületet, és csak ezután alapozod át az előírásnak megfelelő koncentrációba.

Ne aggasszon az, hogy a teddy hengert az alapozóba mártva, és az alapozást megkezdve csöpögni fog az alapozó belőle. Teljesen rendben van. Majd úgy is el lesz kenve mindenhol rendesen. Mivel az alapozónak színe van (barack, vagy kék), látni fogod mindig, hogy hol dolgoztál vele,de azért érdemes folytonosan végezni.

7.) Jöhet az öntés!

Mire lesz szükséged az öntéshez:
– Kimérővödrök: Legalább 2-3 vödörre, ami közül legalább 1 kimérő kell legyen, azaz jelölve legyen rajta a vízmennyiség legalább 0,5 l-es osztásokban
– Keverővödör: Legalább egy 30 literes egyenes fal keverővödör. Inkább kisebb átmérővel, és magasabb oldalfallal, mint nagy átmérővel, és kis oldalfallal. Utóbbit nehezebb lesz elkeverni, és még fröcsögni is fog. Ha öblös a vödör, akkor még inkább.
– Keverőgép, keverőszállal: Habarcs, és ne festékkeverőre gondolj. Egy 600-700 W-os fúró nem ugyan az, mint egy 1200-1500 W-os keverőgép.
– Glettvas: A kiöntött aljzatkiegyenlítőt, majd el kell húznod.
– Fény: Amikor kiöntöd, és elhúzod az anyagot az ablakon beeső fény sokat fog segíteni abban, hogy meglásd az eldolgozási hibákat.
– Aljzatkiegyenlítő: Lehetőleg úgy pakolva, hogy ne kelljen fel, alá rohangálni, de útba se legyen.
– Hosszabbító: Opcionális, de lehet, hogy ahol majd keversz kevés lesz a keverőgép 2 m-es kábele.

(TIPP: Ha az aljzatkiegyenlítőt emeletre viszitek, figyeljetek a tehereloszlásra. Ne pakoljatok túlzottan nagy súlyt egy pontba. Inkább főfalak környékére.)

a.) Az öntési irány kiválasztása:
Itt voltaképpen csak két dolgot érdemes figyelembe venni. Az egyik, hogy arról az oldalról kezd el önteni, amilyen kezes te is vagy. Ha jobb kezes vagy, érdemes jobb oldalról kezdeni a kiöntést. Könnyebb lesz a glettvassal az elhúzandó részeknél dolgoznod, mert jobban kézre fog esni. A másik, hogy ne szorítsd magad sarokba. Vagyis úgy haladj majd az öntéssel, hogy a kijárat legyen az utolsó, amit kiöntesz. Lehet, hogy meg sem fordult a fejedbe másképp önteni, de én szeretnék egy olyan útmutatót adni, ami a legbiztosabb.

Az öntési iránynál még figyelni kell majd arra is, hogy a kiöntött területeknél ne legyen olyan rész, amihez majd hozzá kell önteni a következő részt, de az valamiért túl sokat áll. Vagyis ne úgy haladj majd mint egy kígyó. Ha elindulsz egy U alakban, akkor az elsőnek kiöntött részhez mire visszaérsz lehet, hogy túl sokat kötött. Különösen igaz ez, ha nyáron végzed a kiöntést, amikor eleve melegebb van, ha a beton, amire öntesz szintén a szokásosnál melegebb.

A fenti képen láthatod a számokkal jelölt kiöntött zsákokat, és az öntési irányt. Az öntés mindig jobbról balra történik, jobbkezes öntés esetén, így sorváltásnál mindössze 4 zsák kiöntési ideje telik el, mikor egy újabb zsákot öntünk ki a következő sorba.

A fenti képen kigyózva történik a kiöntés. Ezzel változni fog a simítási irány soronként, ami nem fog annyira kézre esni, ráadásul a következő sor utolsó zsák öntése, és a felette lévő sor zsák öntése között 7 zsák öntési idő telt el. Ha lassabban dolgozunk, és/vagy melegebb van, akkor sajnos 7 zsáknyi öntés járhat annyi idővel, hogy ne tudjuk jól összedolgozni az ábra szerinti 1. zsák, és a 8. zsák találkozását. Mire a 8. zsákot öntjük az 1. zsák már kezd megkötni.

Még két apró figyelmeztetés:
– Ne legyen huzat az öntéskor. Zárd be a helyiség ablakát. Később majd persze kell szellőztetni, de az elején fontos, hogy ne száradjon túl gyorsan.
– Ne felejts bennt semmit: Ne hagyd az ablakpárkányon a kocsikulcsot, se a telefont, de ha egy teraszajtó is van, ne tedd oda ki a táskád.

b.) Az első zsák bekeverése:
A bekeverés 2 emberes munka. Megy úgy az öntés is. Szóval a keverővödörbe öntsd bele az aljazkiegyenlítőhöz szükséges vízmennyiséget. Amíg, te vagy a segítséged készül a keverésre, valamelyik kötök fog egy zsákot, a „talpára” állítja, és a sarkánál kitépi. Bár a zsák masszív, de a sarkánál könnyű lesz kibontani. Érdemes teljes rövid oldalon kiszakítani majd a zsákot, hogy rendesen lehessen belőle önteni. Egy öklömnyi lyukon ugyanis nem fog rendesen kijönni az aljzatkiegyenlítő.

Az öntés közben alacsony fordulatszámon el lehet kezdeni a bekeverést. Ha főztél valaha is rosszul pudingot (én igen), akkor azzal biztos nagyon óvatosan bántál, és minden kis tejbe kerülő pudingport, mit az őrült kevertél csak hogy ne legyen csomós. Az aljzatkiegyenlítő azért nem ilyen. Ha 20-30 mp-nél több idő a 25 kg-os zsák keverővízbe öntése, akkor már óvatos vagy.

Az öntésnél figyelj arra, hogy a 25 kg-os zsák bár nehéz, tartsd megfelelő magasságba, mert lesz egy pont amikor elindul a zsák tartalma, és nehogy becsússzon a kezedből a vödörbe, vagy a zsák annyira belelógjon a vödörbe, hogy a keverőszál elkapja.

A keverést a beöntés után is folytatni kell, és csomómentesre kell keverni. Itt arra kell figyelni, hogy ne csak a felső része legyen elkeverve, hanem alul is. Nyomd le bátran a keverőszálat a vödör aljáig. Legyen ott is egyenletesen elkeverve. Keverés közben azt is megnézheted a keverőszállal, hogy nem tapadt-e fel anyag a vödör oldalára. Ha keveréskor nem csak egy pontban keversz, hanem a vödörben mozgatod a keverőszálat, akkor minden rendben lesz. 3-4 perc alatt el lesz keverve az aljzatkiegyenlítő. De ellenőrizd magad. Kapcsold le a keverőgépet, és a nem forgó szállal „kanalazd” az anyagot. Ha nagyobb csomó/kupac lesz benne, akkor azt érezni fogod.

c.) Az első zsák öntése:
Amikor kiszámoltad, hogy mennyi alzatkiegyenlítőre lesz szükséged, már megismerted az adott helyiséget. Mikor az első zsákot öntöd, akkor ez a segítségedre lesz, hiszen itt fogod tudni, hogy egy zsákkal körülbelül mekkora területet kell majd tudnod az adott részen kiöntened. Mivel biztos, hogy saroknál fogod kezdeni, ne úgy képzeld ezt el, hogy beöntöd teljesen a sarokba. Az öntéskor az aljzatkiegyenlítő nem fogja elérni a sarkokat, és az oldalfalat. Nem úgy kell öntened, hogy az öntés pillanatában az anyag rögtön ott legyen a sarokba. Az elterülés során terülni fog, de a gletvassal majd bizony segítened kell, hogy az anyag a sarkokba is elérjen. Húzd majd el a sarkok felé. A gipszes önterülő könnyebben, a cementes kicsit nehezebben fog terülni.

Az öntéskor figyelj arra, hogy a vödröt teljesen kiürítsd. Azt is megteheted, hogy a kiöntött vödröt a következő öntési területre fejjel lefelé lefordítod. Amíg az eldolgozással foglalkozol, vagy a társad a következő 25 kg-os zsákot készíti elő, addig a vödörből minden kifolyik. Utána jön az újabb adag bekeverése.

 

d.) További zsákok öntése:
Ha következnek az újabb zsákok, akkor a találkozási részeknél ügyelni kell a felületek elhúzására. Lehetőleg úgy öntsd össze a felületeket, hogy a kartávolságoddal elérd majd a találkozási részeket. Nehogy úgy járj, hogy kiöntesz egy nagy felületet, de nem tudod összehúzni a találkozási részeket. Ideális esetben ezzel sem lenne nagy baj, mert ezért vannak a szegecses cipők, ami viszont neked lehet, hogy nincs. De azzal sem lesz semmi baj, ha néhány ujjal belenyúlsz az éppen kiöntött felületbe megtámasztva magad, hogy a gletvassal mélyebbre be tudj nyúlni, hogy elérd az összedolgozandó részt. Az a 10-15 mp javítható lesz.

Amikor egy kiöntött részhez öntöd a következő vödröt, akkor hogy jól lásd a találkozási részeket, és hogy ott minden rendben van, nincs eltérés, sokat segít ha ott beeső fény van, mert az megtörhet az egyenlőtlen felületeken. Az ajlzatkiegyenlítő elhúzását finom mozdulatokkal kell végezni. Lényegében el akarod simítani a felületet.

Figyelmeztetés: előfordulhat, hogy a kiöntéskor veszed észre, hogy egy-két kisebb csomó maradt az alzatkiegyenlítőbe. Ettől nem kell megijedni, a glettvassal el tudod dolgozni. Ha kiöntötted, és észrevetted, nyomkodd szét a csomót, és kicsit dolgozd el az ott lévő aljzatkiegyenlítővel.1-2 ilyen csomó nem a világ vége. Javítható eldolgozással.

e.) Zsaluzás:
Megeshet, hogy úgy kell aljzatot önteni, hogy bizonyos részeket teljesen el kell szeparálni az öntés során. Ilyen lehet például egy padlóban lévő szellőzőnyílás, vagy akár egy másik helyiségbe nyíló ajtó, ahol meg kell állítani az öntést. Ilyenkor egyszerűen zsaluzni kell.

A zsaluzáskor fából körbeépítjük azt a területet, szakaszt, amit szeretnénk elszeparálni az öntés során. A zsaluzáskor fontos a hézagmentesség, és a stabilitás. Fúrva, szögelve, támasztva, befeszítve, de valahogy rögzítenünk kell a zsalut arra az időre, amíg nem köt meg az aljzatkiegyenlítő. Az öntés előtt a fazsalut be kell majd nedvesíteni, hogy ne szívja el túl gyorsan a nedvességet, és ne tapadjon oda az aljzatkiegyenlítő.

8.) Mi legyen öntés után?

Az öntést követően a helyiség maradjon huzatmentes. A járhatósági időt érdemes szigorúan venni. Vagyis ne menj az aljzatkiegyenlítőre addig, amíg a felhasználási feltételek azt tiltják. Ez anyagonként, öntési vastagságokként eltérő lehet. Ez kb 3-6 óra, de érdemes úgy időzíteni az öntést, hogy egy estét álljon mielőtt rálépnénk, az ugyanis a legbiztosabb. Utána nagyon fontos, hogy kezdjünk el szellőztetni. Az aljzatkiegyenlítő ugyanis erősen megemeli majd a helyiség páratartalmát. Ha a relatív páratartalom folyamatosan 90% körül áll, vagy eléri a teljes telítettséget, akkor nem tud felvenni több vizet, és az aljzatkiegyenlítő nem tud száradni.

A száradási idő ezért is nem annyira lineárisan meghatározható, mint ahogy a csomagon azt feltüntetik. Ha nem visszük ki a helyiségből a párát rendszeres szellőztetéssel, akkor nem tud nedvességet leadni, továbbá alacsonyabb hőmérsékleten mindig kevesebb vízgőzt tud tárolni a levegő.

Az, hogy a levegő adott nyomás mellett mekkora vízgőzt tud felvenni az függ a hőmérséklettől. Ez az abszolút páratartalom.

0 C fokon 5 g/m3
5 C fokon 7 g/m3
10 C fokon 9 g/m3
15 C fokon 13 g/m3
20 C fokon 17 g/m3
25 C fokon 23 g/m3
30 C fokon 30g/m3

Rendszeres, akár állandó szellőztetés a járhatósági időt követően nagyon fontos. Azonban ahogy korábban is írtam, öntéskor még kerülni kell a huzatot, nehogy túl gyorsan száradjon az aljzatkiegyenlítő.

Az öntés befejeztével az eszközöket azonnal el kell mosni. Mindössze két fontos tanácsom lenne ezzel kapcsolatban. az egyik, hogy semmiképpen ne a fürdőszobában, kádban, zuhany alatt mosd el az eszközöket, ugyanis bizonyos kötőanyagok még a víz alatt is megkötnek, amik olyan duguláshoz vezethetnek, amit később csak bontással lehet majd elhárítani.

A másik, hogy ne folyóvíz mellett mosd el az eszközöket. A kimérő vödörbe hozz 2 vödör vizet, és a keverő vödörbe öntsd bele az egyiket, és a vödörben mosd el a glettvasat, keverőszálat. Még ugyanebben a vízben lemoshatod a vödör belső részét, majd mikor már nagyon szennyezett, öntsd csak ki olyan helyre, ahol nem fog gondot okozni, majd még egy vödör vízzel, öblítsd ki a már szinte majdnem tiszta keverővödröt.

A takarítás macerás dolog, de nem szabad későbbre tolni, sem nem foglalkozni vele. Ezekért az eszközökért fizettél, mosd el, hogy később újra tudd majd valamire használni.