A cikk végén számítunk rád! Tudjuk, hogy te az vagy, akiben nem csalódunk! Köszi a 2 perces segítséget>>

  • október

    28

    2019
  • 73
  • 0

(Esztrich) beton száradási ideje melegburkolás esetén

Az egyik legfontosabb kérdés esztrich betononozás után, hogy az mikortól burkolható. Ez a kérdés kiemelten fontos melegburkolat esetén, és még nagyobb jelentősége van a száradási időnek fa parketta esetén. A fa parketta ugyanis igen érzékeny a nedvességre, és az esztrich beton túlzott nedvességtartalmát magába szívva, olyan feszültség fog kialakulni a különböző anyagok között (ragasztó-parketta, fal-parketta), hogy az jelentős, több 100.000 Ft-os károkat is jelenthet.

Az (esztrich) beton száradási idejének figyelembe vétele kritikusan fontos. A baj az, hogy ha megkérdeznénk szakembereket, hogy mikortól burkolható a friss (esztrich) beton, általában ilyen válaszokat kapnánk.

  1. 28 nappal a betonozás után
  2. Minden egyes cm után 1 hét
  3. Amikor már járható
  4. Ha ráragasztunk egy fóliát a széleken, és a belső része nem nedvesedik be 1 nap után

Az (esztrich) beton száradási ideje ennél sokkal összetettebb. Csak egy egyszerű hétköznapi példát had hozzak fel. Kimosol mosógéppel 5 kg ruhát, és nyáron, amikor már hetek óta nem esett az eső, kiteríted azokat száradni. Esélyes, hogy a ruha már délutánra száraz lesz. Majd ugyanezt a ruhát terítsd ki ősszel egy esős héten, amikor a hőmérséklet 12-18 fok között ingadozik. A száradási ideje ugyanannak a ruhának 3-4 nap is lehet. A fél naphoz képes 6-8x annyi.

Az esztrich beton száradása csak laboratóriumi körülmények között lehet lineáris, és kiszámítható.

Az esztrich beton száradását számtalan körülmény befolyásolja.

Vegyük sorra ezeket:

1.Klíma:

Alapvetően két fontos oka van amiért a ruhák nyáron jobban száradnak, mint télen a fürdőben. Az egyik a hőmérséklet, de nem ez az egyetlen. Sőt, ha szigorúak akarunk lenni, akkor nem is a hőmérséklet az, amiért a ruha gyorsan szárad. A levegő víztelítettségétől függ, hogy az felvesz-e még nedvességet a környezetből.

Az, hogy a levegő adott nyomás mellett mekkora vízgőzt tud felvenni az függ a hőmérséklettől. Ez az abszolút páratartalom.

0 C fokon 5 g/m3
5 C fokon 7 g/m3
10 C fokon 9 g/m3
15 C fokon 13 g/m3
20 C fokon 17 g/m3
25 C fokon 23 g/m3
30 C fokon 30g/m3

20 C fokon 50% relatív páratartalomnál a levegő vízgőztartalma 8,5 g/m3. A teljes telítettségig még ugyan ennyit fel tud venni. 60 m2-es 3 m-es belmagasságú légtér esetén ez 60*3*8.5 = 1530 g. Egyszerű kerekítéssel ez kb 1,5 l víz.

Ha semmi mást nem csinálunk csak a 20 C-ról, 25 C fokra melegítjük a levegő hőmérsékletét, akkor az köbméterenként máris 23 g vízgőzt tud felvenni. A korábbi 8.5 g/m3 vízgőz most már csak 37% relatív páratartalomnak felel meg a korábbi 50 helyett. 60 m2-es 3 m-es belmagasságú tér esetén a még felvehető víz mennyisége 2,6 l.

Az esztrich beton száradása pontosan ezen páros (hőmérséklet/relatív páratartalom) nehezen szabályozható volta miatt sosem lesz lineáris, és pontosan kiszámítható. Ha 3 napos hosszú hétvége miatt a területről levonul mindenki, és a környezetet bezárjuk, akkor minimális száradás fog történni.  A napközben felmelegedett 25 C fokos levegő 23 g/m3 levegőt is képes megtartani, de ha ez este visszahűl 20 C fokra, akkor a többlet nedvesség kicsapódik, és az esztrich beton újra felszívja azt.

Megeshet, hogy a 3 nap alatt az esztrich beton semmit sem szárad.

TIPP: Ha huzatos közegben esztrich betonozol (nyílt tér, nem beépített nyílászárók), akkor a beton felső rétegét a huzat gyorsabban ki fogja szárítani. A esztrich beton felső rétegéből a nedvesség túl gyorsan távozni fog, megköt a felső réteg, és amikor az alsóbb területkről a nedvesség felfelé (ami a természetes útja) utat fog törni magának. A beton megrepedhet, de a felület felszínére kiülő “cementlé” rontani fogja a felső réteg műszaki tulajdonságait. Egy rossz húzó-tapadó szilárdságú esztrich beton felületre ragasztott tömör fa parketta a későbbi dilatáció során simán fel fogja magát szakítani az esztrich réteggel együtt.

2. Klíma szabályozási lehetőség:

A fenti példákból már jól látod, hogy az esztrich beton száradási ideje nagyban függ attól, hogy mennyire tudunk beavatkozni abba, hogy az esztrich beton valóban tudjon szárazni, mégpedig úgy, hogy befolyásoljuk a levegő hőmérsékletét, és relatív páratartalmát.

A rövid, gyakori szellőztetés egy jó lehetőség. De nem mindegy, hogy milyen hőmérsékletű, és nedvességtartalmú levegőt engedünk be. He beengedünk egy kevesebb vízgőzt felvenni képes alacsonyabb hőmérsékletű levegőt, nem biztos hogy jobban járunk. Az éjszakai szellőztetést mindenképpen érdemes kerülni.

25 C fokon 90%-os relatív páratartalomnál 20,7 g/m3 a levegő vízgőztartalma. Ha beengedünk egy 19 C fokos 35%-os páratartalmú levegőt, akkor az 5,6 g/m3 mellé még kb. még 9,4 g/m3 tudna felvenni, vagyis kevesebbet, mint amit már tartalmaz a beltér, vagyis szinte semmi száradásra nem lehet számítani. Ha hasonló, vagy magasabb hőmérsékletű, de alacsonyabb páratartalmú levegőt tudunk beengedni, azzal tudjuk segíteni a száradást.

Értelem szerűen ezt nappali körülmények között fogjuk megtalálni.

Vagy segítünk mesterségesen:
A levegő melegítésével, és egy páramentesítő gép üzemeltetésével a levegőt viszonylag kisebb ingadozási tartománnyal egy ideálisabb intervallumban tudjuk tartani, segítve ezzel a száradást. A hőmérséklettel érdemes óvatosan bánni, mert a túl magas hőmérséklet tönkre tudja tenni az esztrich betont.

Ha sikerül a klímát 50-60% relatív páratartalmi szinten, a hőmérsékletet 20-25 C fokon tartani, akkor azzal sokat segíthetünk az egyenletes száradás érdekében.

3. További nedvességgel járó munkák:

Az esztrich beton száradása a környezeti körülményektől erősen függ. Ezeket a környezeti körülményeket minden nedvességgel járó, páranövelő építési munka rontja. A vakolás, festés hasonlóan sok nedvesség elpárolgást fog jelenteni.

Érdemes számolni azzal is, hogy hogyan ütemezzük a belső munkákat, és azok mennyire befolyásolhatják az esztrich beton száradását. Várhatjuk az aljzatbeton kiszáradását, ha közben az egyéb munkák miatti a beton visszanedvesedik.

4. Karbonosodás:

Az esztrich beton cement tartalmának hidratációja során keletkező kalcium-hidroxid a levegőben lévő széndioxiddal kölcsönhatásba lépve a kálcium-karbonáttá és vízzé alakul. Ez a folyamata karbonosodás. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Biztos, ami biztos alapon úgy kalkuláljuk, hogy a beton száradására több hónapot is rászánunk. Vagyis, hogy biztosan megszáradjon az aljzatbeton. Amíg az aljzatbeton nedvességtartalma nem megy 5% alá a karbonosodás nem annyira intenzív. Vagyis eleinte úgy fog történni minden, ahogy azt várjuk.

Aztán az esztrich beton eléri a burkolhatósági 2%-os nedvességtartalmat. De mivel túlbiztosítottuk magunkat, a burkolásra még hónapokig nem kerül sor. Az esztrich beton nagy felületen érintkezik a levegővel, így a kalcium-hidroxid elkezd reakcióba lépni a széndioxiddal. Létre jön a kálcium-karbonát és a víz. Vagyis újra nedves lesz a felülete. Még az is lehet, hogy korábban megmértük CM készülékkel a nedvességtartalmát, és stimmelt is a 2%-os küszöbérték, de mire 2 hónapra jönne a burkolás, a nedvességtartalom újra felment 2% felé.

Az esztrich betont a 2%-os nedvességhatárt elérve a lehető leghamarabb melegburkolni kell.

5. Esztrichbeton összetétele:

Ez még nekem is elég új, és kicsit már mélyvíz, de amit tudok azt megpróbálom összefoglalni. Az esztrich beton száradási ideje függ az esztrich beton összetételétől. Az összetétel felelős azért, hogy milyen lesz az esztrich pórusháztartása. Ezek a pórusok vizet tartalmaznak. A legjelentősebbek a légpórusok (akár szabad szemmel is látható), majd a kapilláris pórusok, végül a gélpórusok.

A kapilláris pórusok víztartalmának mozgékonysága nagy, és gyors ezért az itt található víz az, ami különösen veszélyes a burkolatra, míg a gélpórusokban lévő víz lényegesen lassan mozog. A kapilláris, gél víz tartomány aránya az esztrich beton víz/cement tényezőjétől függ.

Az alacsony víz/cement tényezős esztrich beton alapvetően gyorsabban szárad. Az ideális 0,6-0,5 érték. A legtöbb előrekevert zsákos száraszbeton víz/cement tényező értéke kb 0,6-ra tehető. Megkérdeztük ezzel kapcsolatban a Baumit, Lb-Knauf gyártókat is. Amit megkapjuk a választ az általuk gyártott esztrich víz/cement tényezőjének értékeire vonatkozóan, azonnal megírjuk.

Minél magasabb cementtartalom, minél kevesebb vízszükséglet kell a jó víz/cement tényezőhöz.

Összefoglalva:
Az esztrich beton száradása nagyban függ a beton összetételétől, mert a légpórusokban, kapilláris pórusokban lévő nedvesség veszélyesebb a burkolatra, mint a lényegesen lassabban eltávozó gélpórusokban található víz. 0,5 körüli víz/cement tényező lenne ideális, de a zsákos esztrich betonok átlagos értéke 0,65 körül vannak.

A megfelelő klíma (20-25 C közötti hőmérséklet 50-60% relatív páratartalom) akár mesterséges tartása sokat segít a száradásért. Szükség esetén fűtéssel, és páramentesítővel be lehet avatkozni, de drasztikus klímát nem érdemes kialakítani. Szellőztetni, huzatot csinálni azonban sem a betonozás napján, sem az azt követő 3-4 napban nem szabad csinálni, mert a beton felső rétegének gyors száradásával “megég” a beton.

A karbonátosodás, és a visszanedvesedés miatt nem érdemes túlzottam elhúzni a száradási időt sem. A CM nedvességmérés elengedhetetlen melegburkolás esetén.

Béna volt a cikk?

Ha nem, most ne scrollozz el közönyösen!

Szeretnénk ennél sokkal jobb tartalmakat csinálni. De elakadtunk, melyikbe vágjuk a fejszénket. Segíts választani. Pár kérdés, semmi személyes adat, semmi titkos kémlelés. Csak a válaszok érdekelnek, amik egyébként most is ott vannak a fejedben.

KÖSZI A SEGÍTSÉGET

Kérdezz, szólj hozzá! Jön válasz!

Köszönjük a tartalmas hozzászólást!

Válasz visszavonás
© Copyright 2017

SZERESS MINKET A FACEBOOKON IS: